Munka
Fenti megállapítás azért lep meg engem is,, mert mondjuk baromi sokat melóztam ma is. Munkám pedig nem áll egyébből, mint betűkből, szavakból, mondatokból - bár azok a betűk, szavak, mondatok korántsem jelentik azt a kielégülést, amit ideális esetben a kreatív írás kéne hogy jelentsen. Pedig ebben is lehetne kreatívkodni - de minek.
Persze ez csak részletkérdés. Bő egy hónap múlva leadom a diplomamjunkám, aztán így vagy úgy, de nem fog már feszélyezni ez a munkahely meg a jóindulatú dilettánsai.
Egyébként a munka még most sem ereszt, továbbra is arra várok, hogy visszakapjam ma este megszült anyagomat (ami azok közé fog tartozni, azt hiszem, melyekre kevésbé lehetek büszke), aztán szanaszét lőjem az információs szupersztráda tudom, hogy idétlen, de jól esett használni) csatornáin, hogy aztán a benne megszólalok megcsócsálják, hümmögjenek rajta, majd megpróbáljanak néhány tonna pr-mocskot lenyomni a torkomon.
Ilyenkor (két nap múlva) kezdődik munkám egyik legidegtépőbb (bár időnként szórakoztató) része, amikor nekiállunk birkózni olyan kifejezéseken, mint piacvezető, meg legjobb.
No ennyit munkámról.
És a fontos dolgok
Merthogy közben meg itt van ez a nő. A Nő. Legalábbis azt hiszem. Az elmúlt 4 évben nem volt másfél hónapnál hosszabb kapcsolatom, amit az is fűszeresz, hogy az akkortájt végetért másfél éves kapcsolatom előtt meg az egy hét volt a rekord. Úgyhogy tulajdonképpen látható itt némi fejlődés.
Már ha ez fejlődés. Mert ebben korántsem vagyok biztos. Lehet, hogy tényleg mindig rossz nővel sikerült összeakadnom, és az összes ilyen esetben jobban tettem, hogy időben léceltem, és nem csináltam azt, mint az a sok-sok ember ezen a világon - akik közül néhányat személyesen is ismerek - akik inkább együttmaradnak egy olyan emberrel aki (a idegesítő, vagy b) igazából hidegen hagyja őket.
Tényként megállapítható viszont, hogy többek közt ennek a statisztikámnak köszönhetően az engem ismerők körében kialakulhatott az a kép, hogy meglehetősen, hm, csélcsap vagyok. Meg persze vannak egyéb tényezők is.
---Bejegyzés vége---
u.i.: Ez a bejegyzés most biza csonka lett, de most már így marad. Aki véletlenül erre járna, tekintse cliffhangernek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.